Sonoterápiás kezelés

érszűkületi megbetegedések hatékony és fájdalommentes kezelése hanghullám terápiával

Mi a Sonoterápia?

Nagy Lajos magyar származású holland természetgyógyász módszere Sonoterápia® néven vált ismertté. A feltaláló a világ több országában elsőként szabadalmaztatta találmányát. Az eljárás célja, hogy a hanghullámok segítségével serkentse az erek falát bélelő sejtek anyagcseréjét, és aktiválja a szervezet öngyógyító folyamatait az érszűkület, érelmeszesedés ellen. A Sonoterápia® lényege: pulzáló, alacsony frekvenciájú és kis energiájú hanghullámok fájdalommentes alkalmazása. Számítógép vezérléssel egyénre szabottan optimalizálja a hanghullámok formáját, frekvenciáját és intenzitását. Ez azt jelenti, hogy a Med-Sonoterápiánál minden felhasználó az aktuális napi keringési állapotának megfelelő kezelésben részesül. A feltaláló szerint ezzel az egyénre szabhatósággal magyarázható a Sonoterápia® eredményessége.

Az érszűkületről

A köztudatban az érszűkületet a végtag zsibbadással vagy a végtagok hidegség érzésével és fázásával kötik leginkább össze, és a terhelésre jelentkező lábfájdalmat kevéssé tartják számon, pedig valójában ez utóbbi tünet a jellemző az érszűkületre.

Mi az érszűkület?

Az érszűkület a verőerek - artériák - falának kóros átalakulása, merevvé válása, melyet a belső átmérő, így a keringő vérmennyiség csökkenése jellemez. Következésképpen csökken a szövetek tápanyag és oxigén-ellátottsága, mely kezdetben járáskor kialakuló lábfájáshoz, súlyosabb esetben a szövetek elhalásához is vezethet. Ez utóbbi a lábak kisebesedését, a lábujjak elfeketedését okozhatja, ami már a végtagot is veszélyezteti.

Az érfal szerkezetének átalakulása már 30 éves kortól elkezdődhet, több rizikófaktor együttes fennállásakor akár már érszűkület is kialakulhat. Az érszűkület a kor előrehaladtával egyre gyakoribb. Kockázati tényezőként a dohányzás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás betegség és az öröklött hajlam szerepelnek.

Milyen tünetek esetén gondoljunk érszűkületre?

Lábfájás: a legjellemzőbb tünet. Terhelésre - pl. gyaloglás, lépcsőzés - jelentkező feszítő vagy görcsös lábikra vagy combtájéki fájdalom, mely pihenésre múlik. Kezdetben e tünet csak nagyobb megterheléskor - hosszabb gyaloglásnál, sietésnél - jelentkezik. Később, az érszűkület előrehaladtával a fájdalom nélkül megtett távolság egyre csökken. Mozgásszervi betegségek gyakran egészen hasonló tünetekkel járnak, emiatt egy már meglevő reumatológiai betegség késleltetheti a helyes diagnózist.

Hideg végtagok: a nagyerek keringési zavarára kevésbé jellemző, leginkább kisér keringési zavar esetén léphet fel ez a tünet. Az elégtelen kisér keringésre utaló jel lehet a kezek, és lábfejek hűvössége. A hidegség érzés, a zsibbadás mellett azonban gyakori tünete a cukorbetegség szövődményeként fellépő idegi károsodásnak, a polineuropátiának is.

Töredezett körmök: elégtelen kisér keringés gyakori tünete.

Végtagi fekély: mind a lábakon mind a kezeken akár traumára akár anélkül kialakuló nem vagy nem megfelelően gyógyuló sebek, fekélyek súlyos tünetet jelentenek, és érszűkület irányában azonnali kivizsgálást követel, különösen dohányosokban, cukorbetegekben, vagy, akiknek a fekély megjelenését megelőzően már voltak járáskor jelentkező lábikra fájdalmai.

Akik különös veszélyben vannak

Az érbetegségek, az érszűkület az egész érrendszer területét érinthetik, emiatt egyidejűleg fennállhat a szívkoszorúerek vagy az agyat ellátó erek betegsége is. A korábban szívinfarktust vagy agyi infarktust szenvedett betegeknél az érszűkület tüneteit különösen komolyan kell venni.

Mit tegyünk a tünetek észlelése esetén?

Érszűkületre utaló tünet vagy akár már gyanújel esetén is azonnal forduljunk orvoshoz és kérjünk kivizsgálást. A korai felismerés, és az időben megkezdett kezelés jelentősen csökkentheti a későbbi súlyos szövődmények - végtagamputáció, szívinfarktus, agyvérzés - kialakulását. A rizikófaktorok feltárásával és csökkentésével, az életmódunk ésszerű megváltoztatásával komoly támogatást adhatunk szervezetünknek. A hagyományos nyugati orvoslás gyógykezelését eredményesen egészítik ki a különböző természetes energiákat alkalmazó közérzet javító módszerek. Rendkívül fontos a napi értorna elvégzése, és a gyaloglás.

A Sonoterápia hatásai a kutatások és tanulmányok alapján

megnő a gyalogosan megtehető távolság
a hideg végtagok átmelegszenek
javul az érfalak rugalmassága
csökken a szisztolés vérnyomás
az alsóvégtagon javulnak a dopplerrel mért boka/kar indexek
cukorbetegségből adódó lábszárfekély gyógyhajlama fokozódik

A Sonoterápia® további hatásai az eljárást igénybevevők tapasztalatai szerint

a mellkasi diszkomfort érzet ritkábban jelentkezik vagy megszűnik
a fizikai terhelhetőség fokozódik
a fülzúgás mérséklődik
zavartalanabbá válik az alvás
javul a memória, a koncentráció és az életkedv

Klinikai tapasztalatok

A Debreceni Orvostudományi Egyetem III.sz.Belgyógyászati Klinikáján 2000-ben egy orvos csoport elvégezte a Sonoterápia® szöveti mikrocirkulációra gyakorolt hatását bizonyító prospektív, randomizált, placebo kontrollált kettős vak vizsgálatot, amelyben megállapították, hogy "a lokális infrahang kezelés a rossz keringésű szövetek vérátáramlását javítja, az alsó végtagi arteriocleroticus megbetegedés által okozott panaszokat csökkenti, megfelelő indikáció esetén alkalmazható." Eredményeiket publikálták az Érbetegségek orvostudományi szakfolyóiratban és bemutatták a Német Angiológiai Társaság(DGA) éves kongresszusán.